Szeged - Bár a hétfőihez hasonló, erősen
borult időjárás meg is hiúsíthatja, hogy felhőtlenül élvezzük a
részleges napfogyatkozást, a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) és
társszervezetei országszerte égkémleléssel egybekötött előadásokat és
bemutatókat tartanak.
Annak ellenére, hogy az időjárás-előrejelzés szerint a részleges napfogyatkozás idején felhős időre számíthatunk, Illés Tibor, az MCSE tagja az 502-es útnál található Partiscum észlelőhelyen bemutatót és előadást tart.
Azért onnan, mert a Szegedi Csillagvizsgálóból az épület sajátosságai
miatt nem lehetne látni a különleges égi eseményt, hiszen a keleti
látóhatár háborítatlan megtekintését a Füvészkert akadályozza – tudtuk
meg Szatmáry Károlytól, az intézmény vezetőjétől. A napfogyatkozás
Szegeden 08:03:59 és 10:58:40 között látható majd, 09:27:37-kor
„tetőzik", ekkor a Hold 77 százalékban takarja el a Napot, ami már
szabad szemmel is észrevehető.
A
különleges esemény Európában, Észak-Afrikában, a Közel-Keleten és
Közép-Ázsiában lesz kisebb-nagyobb mértékben látható. A napfogyatkozás
Algéria északi részén kezdődik, alig két óra múlva éri el Svédországot.
Itt és Dániában lesz a legerősebb mértékű, 86 százalékos takarásra lehet
számítani.
Részleges napfogyatkozás
A
bolygók elliptikus pályájú mozgása miatt a Föld Naptól és Holdtól való
távolsága periodikusan változik, amely nap- vagy holdfogyatkozáshoz
vezet. Ahhoz, hogy napfogyatkozásról beszéljünk, a Holdnak újholdkor –
amikor a bolygó pontosan a Föld és a Nap közé kerül – a Föld körüli
pálya leszálló vagy felszálló csomópontjában kell állnia. Az égitest
ugyanis általában a Földet és a Napot összekötő képzeletbeli vonal
felett vagy alatt áll, amikor viszont e vonal (a fel- vagy leszálló
pontok) közelébe kerül, teljesen el tudja takarni a Napot. A
csillagászati jelenséget az magyarázza, hogy bár a Hold átmérője közel
négyszázszor kisebb a Napénál, nagyjából ennyivel közelebb van is
földünkhöz, így átmérőjük közel azonosnak tűnik.
 |
| Ezt és így fogjuk látni, ha szerencsénk lesz. |
A
részleges napfogyatkozáskor a Hold nem takarja teljesen a Napot, csak
félárnyékot vet a Földre, így csak olyan nagy takarás esetén láthatóak
szabad szemmel, mint amilyen január 4-én megvalósul. Bár 2008. augusztus
elsején lehetett napfogyatkozást látni Magyarországon, a mostanihoz
fogható jelentőségű utoljára 2003. május 31-én volt.
„Tünetek"
A
jelenséget a napfény észrevehető csökkenése kíséri – de az égbolt nem
sötétedik be, mint az 1999-es teljes napfogyatkozáskor – és szokatlan
fényviszonyokra és színek megjelenésére is számítani lehet. Bár a
változások egyáltalán nem lesznek feltűnőek, a napközben egyébként
világosabbá váló égbolt kissé halványodik majd és a
hőmérséklet-növekedés is megtorpan majd ebben az időszakban.
A
jelenség károsító hatása miatt kiemelten fontos a szem védelme, csak
megfelelő szűrővel ellátott szemüveggel vagy távcsővel szabad
közvetlenül a Napba nézni. Az
óvintézkedések be nem tartása vakságot is eredményezhet.
Később
A
számítások szerint a Hold Földtől való távolsága hatszázmillió év múlva
akkora lesz, hogy akkor már nem fogja tudni egészen eltakarni a Napot,
így teljes napfogyatkozást nem lehet majd látni bolygónkról. Ez azonban
még nagyon távoli előrejelzés, és a következő száz évben még számos
teljes vagy részleges napfogyatkozás
szemtanúi lehetünk, Magyarországon legközelebb 2015. március 20-án lesz
részleges és 2075. július 13-án teljes napfogyatkozás.
Kommentáld!