Kiszombor - Lapunk közvetítésével talált új gazdát egy szintetizátornak a makói Bagaméri Róbert: egy tehetséges zeneiskolai diák kapta ajándékba. Szülei nem tudtak volna megvenni egy ilyen drága hangszert – megtalálásában Csikota József igazgató segített.

A makói Bagaméri Róbert nemrégiben azt kérte tőlünk, segítsünk új gazdát keresni egy szintetizátornak. A Casio márkájú hangszert a 3 gyermekes, biztonságtechnikai berendezések telepítésével foglalkozó édesapa maga is ajándékba kapta a család egy barátjától még a nyáron, és abban bízott, valamelyik gyereknek megtetszik, és elkezd muzsikálni – ám nem így történt. Mivel ő sem fizetett érte, eladni nem akarta, de azt szerette volna, ha olyan családba kerül, ahol becsben tartják, és valaki muzsikál rajta.

Csepkó Márk boldogan próbálta ki az ajándékot – mellette Bagaméri Róbert. A szerző felvétele

 

A legnagyobb ajándék Miközben a hangszert dobozba rakták, Csepkó Gábor azt mondta a Bagaméri házaspárnak, hogy a hangszert csak megköszönni tudják – eszébe jutott viszont, hogy mivel ők kemencével fűtenek, és a kenyeret is maguknak sütik, szívesen hoz majd néhány frissen sült házi cipót. Bagamériék megörültek az ötletnek, nagyon szeretik a házi kenyeret. Úgy tűnik tehát, később is találkoznak, s ki tudja, a két nagycsalád talán össze is barátkozik. Ez talán még nagyobb ajándék lesz, mint a szintetizátor.

A kérés teljesítéséhez mi is segítséget kértünk. Felhívtuk a makói Magán Zene- és Művészeti Iskola igazgatóját, Csikota Józsefet: nincs-e olyan tehetséges tanítványuk, aki örülne egy szintetizátornak, ám a szülei nem tudnak venni neki. Egy nap sem telt bele, a direktor figyelmünkbe ajánlotta a 16 esztendős kiszombori Csepkó Márkot, aki az iskola ifjúsági zenekarában is játszik. Összehoztuk a diákot az adományozóval. A srác amúgy ütőhangszeres, de zongorán is játszik; mint minden zeneiskolai növendéknek, neki is meg kell tanulnia a billentyűs hangszeren muzsikálni. Eddig csak az iskolában tudott gyakorolni.

Márk az édesapjával és az öccsével érkezett Bagamériékhoz. Hamar kiderült, hogy mindkét családban három gyerek van, ráadásul ugyanúgy két fiú és egy lány, tehát most egy nagycsalád ajándékoz meg egy másik nagycsaládot. A fiú örömmel bontotta ki a vadonatúj hangszert a papírdobozból, aztán próbaképp játszott rajta egy keveset. Kissé remegő kézzel, de széles mosollyal nyűtte a klaviatúrát – az adományozó, Bagaméri Róbert pedig elégedett pillantással nyugtázta: jó helyen lesz a szinti. Az édesapa, Csepkó Gábor elárulta: fia gyakran nézegette a hasonlókat az üzletben, de mivel igen szerény körülmények között élnek – gazdálkodnak, és ebből egyre nehezebb megélni –, eddig csak álmodhatott ilyen hangszerről